Címlap Iskolánkról Iskolánk története
Történet

Iskolánk története

Az alapítás évei

1921. szeptember 13. A vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az Egri Római Katolikus Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola – iskolánk jogelődje – alapítását.

1921. október 15. Veszprémy Dezső megbízott igazgató ezen a napon mutatta be a miniszteri alapító levelet. A nyilvános bemutatás volt az alapvető feltétele az iskola megnyitásának.

1921. október 18. Egy osztállyal, benne 31 beiratkozott tanulóval megkezdődött a tanítás az ország első keresztény felekezeti jellegű fiú felsőkereskedelmi iskolájában. Iskolánk alapításának kezdeményezője, Subik Károly érseki titkár személyes befolyására maga az érsek, dr. Szmrecsányi Lajos biztosította az iskola elhelyezését a Lyceum II. emeletén. Két helyiséget kapott az intézmény, az egyiket tanteremnek, a másikat igazgatói irodának és tanári szobának rendezték be.

1923. szeptember 27. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 29 866. sz. rendeletében megadta az iskola végleges nyilvánossági jogát.


1923–1939. Dr. Óriás Nándor igazgatói működése

Az egyházi főhatóság az „egyházmegye legifjabb, de a nemzetnevelés szempontjából rendkívül fontos intézményének” élére dr. Óriás Nándort, az Egri Érseki Jogakadémia római jogi tanszékének tanárát állította. A professzor azt vallotta, hogy egy jó jogásznak mindenhez kell értenie, elvállalta a kereskedelmi iskola igazgatását. Intézetigazgatói évei alatt számos esetben fejtette ki nevelési és oktatói, didaktikai elveit. Gondolkodását mélységes emberszeretet hatotta át Módszerének fő elve a fokozott felelősségre való nevelés volt. Óriás Nándor kereskedelmi iskolai igazgatói munkájának „legnagyobb teljesítménye az az egészséges közszellem, amelyet a tanári testületben és az iskolában teremtett. E szellemiség egy elvet kifejező magatartást takar, ez esetben azt, hogy iskolánk növendékei fegyelmezett, erkölcsös, tisztességes és megbízható szakemberként hagyják el az alma matert, s váljanak valóban hasznos tagjaivá a magyar társadalomnak.” – írta róla dr. Angyal János, az intézmény későbbi igazgatója.

Az 1923–24-es tanévet már e nevelési szellemben kezdte az iskola. Az új oktatási-nevelési módszer alaptétele a szigorúság és az igazságosság volt a jószándékú segítségnyújtás mellett. Jól képzett, lelkiismeretes tanárokból megalakult az iskola önálló tantestülete, olyan oktatókból, akik fáradtságot nem ismerő munkájukkal járultak hozzá az iskola felemelkedéséhez; komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy az iskolának jó hírnevet szerezzenek. A közösségi élet meghonosítása érdekében megalakították az ifjúsági dalkört, a zenekört és a színjátszó kört. Angyal Lajos javaslatára a gyorsírástanulás eredményesebbé tételére házi gyorsíró versenyt rendeztek. Az érsek újabb helyiségeket bocsátott az iskola rendelkezésére. A Lyceum II. emeletén a keleti oldalon 4, az északi szárnyon pedig 2 helyiséget. Nagy anyagi áldozatokkal minden osztálytermet egyforma, háromszemélyes padasztalokkal rendeztek be.

Az 1924–1925-ös tanév Évről évre növekvő számban jöttek a tanulók az ország távolabbi tájairól is. Az intézmény tanévkezdéskor teljessé, vagyis négyévfolyamú középiskolává vált, a tanulmányi esztendő végén bocsátotta ki az első érettségizett növendékeit. Az itt végzett diákok egyszerre szereztek általános műveltséget és váltak kereskedelmi, számviteli szakdolgozókká. A „kerista” mindenhol megállta a helyét. Számviteli tisztviselők, főkönyvelők, revizorok, bank- és biztosítási szakértők lettek. Számosan ipari vagy kereskedelmi vállalkozásba kezdtek. A sokoldalú, életre nevelő iskolának köszönhetően találhatunk az iskola egykori növendékei között tanárt, írót, tudományos kutatót, külkereskedelmi szakembert, agrármérnököt, és sokféle más dolgozót. Elkészült az összetartozás érzetének erősítését szolgáló iskolai egyensapka (a tanulók büszkén viselték a Szmrecsányi nemzetség színeivel ékesített, világoskék posztóból készült, sárga-kék színű szalagos és aranyzsinóros tányérsapkát). A tanévben nem volt zavartalan a tanítás – helyre kellett állítani az erős földrengés (1925. január 31.) következtében súlyosan megsérült helyiségeket.

Az 1925–26-os iskolaév kiemelkedő eseménye volt Klebersberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter látogatása, aki személyesen szerzett tapasztalatainak eredményeképpen további támogatásáról biztosította az intézményt.

1926–27. Az eredményesebb oktatást szolgáló módszerek keresése folyamatos volt. Az idegen nyelv jobb elsajátítása érdekében a német nyelvet tökéletesíteni vágyó diákok Stájerországba mehettek.

1927–28. A tanítás nagy gonddal folyt, az iskola jó híre vonzotta a tanulókat. A beiratkozó tanulók száma állandó emelkedést mutatott.

1928–29. Az I. évfolyam már párhuzamos osztályokkal indult. A diáklétszám emelkedése miatt biztosítani kellett a tanulók kollégiumi elhelyezését, internátus alapítása vált szükségessé. 1928 szeptemberében az érsekség engedélyével megnyitotta kapuit az Egri Római Katolikus Kereskedelmi Fiúinternátus. Az érsekség az Eger-patak partján álló Buttler-házat bérelte várostól.

1929–30. Az intézet először adott ki részletes oktatási eredményt tartalmazó, táblázatos évkönyvet. A tanulmányi eredményekből arra lehet következtetni, hogy a tanári kar nem engedett a magas nívóból. 1930–1931. Az egészséges szellemi-erkölcsi-vallási nevelés érdekében az iskola elrendelte, hogy a diákok esetről esetre előre bejelenteni tartoznak a színházlátogatást, akkor is, ha a szüleikkel együtt mentek. A diákok által megtekinthető színdarabok jegyzékét az intézet hirdetőtábláján helyezték el. 1933–1934. Az iskolai évkönyv tartalmilag bővült, gazdagodott. Tartalmazta a tanulmányi eredményt tantárgyankénti részletezéssel, a szertárak, könyvtárak (tanár, diák) és az ingóság kimutatásait, az iskola visszatekintő benépesülési táblázatát.

1934–1935. A tananyag jobb megértése érdekében a tanárok fontosnak tartották a szemléltetést, ezért is vették örömmel, hogy az iskola kapott egy filmvetítőgépet. A tanév jeles eseménye volt az első érettségizők tizedik éves jubileumának méltó megünneplése.

1935–1936. Egri látogatása során Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter részt vett a IV. évfolyam történelemóráján, előbb kérdéseket tett fel a diákoknak, majd előadást tartott a tananyaggal kapcsolatban.

1936–1937. Először történt meg, hogy két hajdani diák (Bakó Jenő és Barta Sándor, mindketten 1926-ban tettek érettségi vizsgát) válhatott a tanári kar tagjává.

1937–1938. A beiratkozott tanulók létszáma tovább növekedett, 235-en kezdték az évet. „A tanári testület minden egyes tagja kötelességén messze túlmenően, fáradságot nem kímélve dolgozik az intézet és a köz céljaira.” (Idézet a tanügyi főtanácsos 13 oldalas vizsgálati jelentéséből.)

1938–1939. Ez a tanév különleges, az ország sorsát befolyásoló politikai-társadalmi körülmények között telt, melyektől sem a tanárok, sem a diákok nem tudták függetleníteni magukat. 1939 nyarán az iskolai cserkészcsapat tagjai díszőrséget álltak a Székesegyházban közszemlére kitett Szent Jobb mellett.

1939 után – a háború évei

1939–1940. Dr. Óriás Nándor távozott az iskola éléről, lemondott 16 éven át bizalomból viselt igazgatói állásáról. Az ok: kinevezték a pécsi egyetem római jogi tanszékére egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá. Az iskola új igazgatója dr. Angyal Lajos lett. Hazánk háborúba lépése iskolánkat is érintette. A tanárok közül többen is bevonultak rövidebb-hosszabb időre katonai szolgálatra. A tanári értekezlet új egyensapka alkalmazásáról határozott. Az addigi kék tányérsapka helyett fekete Bocskay-szabású sapka alkalmazását fogadták el az új beiratkozók részére. Az egész város életében nagy jelentőségű esemény volt az 1940. május 25-én megtartott középiskolai énekkari hangverseny, amelynek résztvevői az egri „20 21 közép- és középfokú iskolák kórusai voltak. A hangverseny előtt Kodály Zoltán meghallgatta és megdicsérte az iskolai énekkart.

1940–1941. A Lyceum épületét katonai célokra lefoglalták, a tényleges birtokbavétel azonban csak egy részét érintette. Bevezették a kötelező nyári üzemi gyakorlatot, melyet a II–IV. évfolyam hallgatóinak megadott munkahelyeken kellett ledolgozniuk. Elkezdődött az olasz nyelv második (választható) idegen nyelvi oktatása.

1941 1942. 1941-ben története során először változik meg az iskola hivatalos neve: RómaiKatolikus Kereskedelmi Középiskola. (A „felsőkereskedelmi” címet országosan eltörölték.)

1942–1943. Tíz osztályban 426 beiratkozott tanulóval kezdődött el a tanítás, a tanári kar létszáma 19-re emelkedett. A tanév kiemelkedő eseménye a „harminchármasok” érettségi találkozója; a megjelent 17 öregdiák közül nyolcan évente kiosztandó pénzjutalmat alapítottak, hogy emléket állítsanak az évfolyam hősi halottainak.

1943–1944. A tanítás novemberben kezdődött és mindössze öt hónapig tartott. A növekvő infláció nehéz helyzetet teremtett. Az internátus igazgatója arra kényszerült, hogy kötelezze a falusi szülőket, hogy a díj egy részét élelmiszerrel váltsák meg.

1944–1945. A tanítást meghatározta a háborús helyzet. Ebben a tanévben közel 800 beírt tanulója volt az iskolának, ám sok diák meg sem jelent, meg sem érkezett az évnyitóra. A vészesen közelgő front miatt a tanítást 1944. október 2-ától felfüggesztették, december 14-én kezdték újra.

1945–1946. Dr. Angyal Lajos igazgató az érsek engedélye alapján elhagyta Egert. Az új igazgató 1946 áprilisától dr. Lénárt János lett.

1946–1947. Az új igazgatónak a megváltozott, igen nehéz viszonyok között is sikerült megtartani azt a szellemiséget, ami az iskolát 1923 óta jellemezte. A hosszú konszolidáció során kissé rendeződtek az iskolai ügyek is.

1948. június 16-án megtörtént a Római Katolikus Kereskedelmi Középiskola államosítása. Az eddig egyházi kezelésű iskola állami kézbe került, iskolánkban döntő változások következtek be.


Az államosítás utáni évek

1949 júliusában az immáron Állami Kereskedelmi Középiskola kiköltözött a Lyceum épületéből, ideiglenesen (egy évig) a volt ciszterci épületben.

1950 nyarán megtörtént a kereskedelmi leány középiskola és a kereskedelmi fiúiskola egyesítése, az egyesített iskola kezdettől a jelenlegi, Klapka utcai épületben működött. A különnemű tanulóifjúságot még gondosan szétválasztották: a fiúosztályok a földszinten, a leányosztályok az első emeleten és a földszint rövidebb folyosóján kaptak helyett. Az összevont iskola első igazgatója Lóska Károly volt. Fontos feladatokat kellett megoldania: a tanári kar egységének megteremtése, a koedukációval felmerült problémák kezelése. Az 1950-es évek végére az egykor volt fiú felsőkereskedelmi szinte leányiskolává vált.

1949–50. A kormányzat a kereskedelmi középiskolákat közgazdasági gimnáziummá, 1951-től közgazdasági középiskolává, 1952-től közgazdasági technikummá szervezte át. 1950. december 1-jén tartott igazgatói beszámoló szerint az egri Állami Közgazdasági Gimnáziumba 449 tanuló iratkozott be, a nevelőtestület 23 tagú. Minden osztálynak van saját tanterme, tanárőrök felügyelete alatt működik a gyakorlóiroda és a szertár, az előadóterem elsötétíthető vetítőfallal van ellátva.

1955–1971. Dr. Csernik József igazgatói működése.

1956-tól iskolánk Alpári Gyula nevét viseli

1956. május 2-án megünnepelték az iskola fennállásának 35. évfordulóját, ekkor vette fel az intézmény Alpári Gyula nevét.

1959-től az iskolának a gyakorlattal való kapcsolat szorosabbá tételéért bevezették az 5+1-es oktatást.

1961–62. Az országban kísérleti jelleggel kiválasztott 4 iskola egyikeként fokozatosan bevezették a szakközépiskolai oktatást (az országos átszervezés a technikumokat megszüntette). Iskolánk elnevezése ismét változott: Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola. Ekkor az általános közgazdasági irányú ágazatok ipari, mezőgazdasági, belkereskedelmi és pénzügyi ügyviteli szakmai gyakorlat szerint tagozódtak osztályokra.

1965-ben indult az első gép- gyorsíró általános ügyviteli osztály.

1969-ben dr. Kőrösy Gyuláné tanárnő létrehozta az ország ekkor első és máig egyetlen bejegyzett írógépmúzeumát.

1971-ben ünnepelték az iskola fennállásának 50 éves évfordulóját. A jubileumi tanévben 587 tanuló kapott bizonyítványt. A tanulók közül mindössze 48 volt a fiú.

1971 szeptemberétől az iskola igazgatója dr. Csicsai József, aki több évtizedes munkásságának utolsó 10 évét töltötte az intézmény élén. Minden igyekezetével azon volt, hogy iskolánknak hírt s nevet szerezzen,az oktató-nevelő munkának tekintélyt teremtsen. Igazgatósága alatt épült fel az új tornaterem, vált sportcélokra is használhatóvá az udvar, jött létre a könyvtárszoba.

1981–1987. Ferenczy Pál lett az iskola igazgatója, aki 1954–58 között az iskola tanulója volt, 1964-től néhány év megszakítással az iskola tanára, 1980-tól pedig igazgatóhelyettesként dolgozott. 1987 júliusában bekövetkezett korai halála egy tevékeny pedagógus életpályát tört derékba.

1987 augusztusa intézményünk életében jelentős változást jelentett, hogy kivált az anyaiskolából a két számítástechnikai (a folyamatszervező és a programozó) ágazat, és átkerült az újonnan épült Neumann János Közgazdasági Szakközépiskolába. Sas Margit megbízott igazgatónőnek

(1987–1988) az átszervezésből adódó feladatok sokaságát kellett megoldani. Ki kellett alakítani az intézmény új arculatát, meg kellett őrizni az iskola versenyképességét a szakképzésben, biztosítani kellett az oktató-nevelő munka személyi feltételeit, újjá kellett szervezni a 16 fővel csökkent (szinte megfeleződött) tantestületet.

1988–1991. Dr. Tóth András igazgató úr pályáztatás és tantestületi szavazás eredményeként kapta megbízatását. Igazgatósága idején komoly beruházást jelentett az épület villamoshálózatának teljes felújítása, és az épület nagyobb méretű karbantartása. Megkezdődött az iskola idegen nyelv oktatásának korszerűsítése.

1990-ben megalakult a Felsőkereskedelmi és Közgazdasági Iskola Baráti Köre.

Egri Közgazdasági Szakközépiskola

1991–1996. Pócsik Dénesné (az intézmény történetében először nő) igazgatói működése.

1991-ben a 70. évforduló jubileumi ünnepségein a rendszerváltozáshoz köthető változtatás nyomán iskolánk új nevet kapott, Egri Közgazdasági Szakközépiskola lett az intézmény megnevezése. Megváltoztak az iskolai szimbólumok (címer, jelvények, iskolazászló); a hagyományokat megőrizve új tartalomnak megfelelő új formában jelentek meg. A társadalmi és gazdasági rendszerváltás következtében 1990 után alapvetően megváltoztak illetve módosultak a szakképzés körülményei, feladatai és működési feltételei. „Az új iskola- vezetés számára világossá vált, hogy rugalmasan kell alkalmazkodnia a piacgazdaság új kihívásaihoz, s ezért egységes iskolafejlesztési koncepciót dolgozott ki.” Az 1991–1992-ben alakult innovációs csapat munkájának eredményeként elindulhatott a Világbank által támogatott Emberi erőforrások szakmai fejlesztési program.

Az 1990–1991. tanévtől elkezdődött az elméleti közgazdaságtan oktatása, a tananyag tartalmazza a piacgazdaság szempontjából fontos témákat, közelít a nyugat – európai tananyaghoz. 1993-ban kezdődött iskolánkban a kéttanítási nyelvű idegenforgalmi képzés, mely kifejezetten az utazás és turizmus, az idegenforgalom és a szállodaipar különböző területeire képez szakembereket. „Büszkék vagyunk arra, hogy az egységessé kovácsolódott tantestület rendkívül áldozatos munkával olyan méretű fejlesztést és korszerűsítést végzett, amelynek nyomán az iskola visszanyerte régi népszerűségét,s nagy az érdeklődés a megújult képzési formák iránt” (Pócsik Dénesné – idézet a1996-ben kiadott évkönyvből).

1993-ban az egyház és az önkormányzat megegyezése nyomán a teljes Kossuth Lajos utcai és az udvari szárny egy része visszakerült az Angolkisasszonyok tulajdonába. Az elveszített épületrész pótlására szükségessé vált a Klapka utcai főépület tetőtér-beépítése. A munkálatok 1996. július 8-án kezdődtek, a beruházás érdekessége, hogy minden korábbi gyakorlattól eltérően, nem a fenntartó önkormányzatot nevezték meg az építkezés megrendelőjének, hanem az iskolát.





1996–2009. Dr. Demeter András az intézmény élén

Igazgatói működésével tovább folytatódott a modernizáció, a képzés folyamatos korszerűsítése. Javultak az iskola tárgyi feltételei: befejeződött a tetőtéri építkezés, új helyre költözött a könyvtár, megújult a belső udvari homlokzat.

Az 1999/2000-es tanévtől beindult egy teljesen új képzési forma, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzés. Az akkreditációval a magyar oktatási rendszer történetében első ízben vált lehetővé, hogy középfokú oktatási intézmények szervezetten kapcsolódjanak be a felsőfokú oktatásba. 1999-től a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolával (ma Budapesti Gazdasági Főiskola) együttműködve az első akkreditációs pénzügyi szakügyintézői képzés.

2003-tól a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával együttműködve indult a jogi asszisztens képzés.

2001. szeptember 21-én az intézmény fennállásának 80. évfordulója alkalmából felvette Andrássy György nevét.

2004–2005. Az Oktatási Minisztérium rendelete és a fenntartó engedélye lehetővé tette, 35 tanuló megkezdje tanulmányait a nulladik nyelvi előkészítő osztályban. Dr. Demeter András

2006. március 15-én a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült.

2010-től az iskola igazgatója Rozmán Éva

Rozmán Éva igazgató 1990-ben, frissen diplomázott matematika–fizika– informatika szakos tanárként kezdte meg pályáját iskolánkban, akkori nevén az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában. 1996-ban szerzett közgazdász diplomát a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Informatikai illetve gazdasági vezetőként elsajátított gyakorlati tudással tért vissza az alma materbe. Matematikából és informatikából tanítványai sikerrel szerepelnek a megyei és országos versenyeken. „Tehetséggondozásban végzett kiemelkedő pedagógiai munkájáért” több éve elnyeri a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetének oklevelét. 2008 májusában matematika OKTV 1. kategóriájában országos első helyezést ért el tehetséges tanítványa, melynek elismeréseként megkapta a Graphisoft Alapítvány „A Magyar Matematika Oktatásért Díja”-t, melyet évente két pedagógusnak ítélnek oda. Kezdeményezésére indult el iskolánkban azon Európai Uniós pályázatok sorozata, melynek kapcsán mára elmondható, hogy széles körű nemzetközi kapcsolatokkal bír intézményünk, jelenleg tanáraink és diákjaink négy futó projektben dolgoznak. Beválasztották a Magyarországon 2011 júniusától működő ECVET (European Credit system for Vocational Education and Training) szakképzési szakértők nemzeti csapatába, itt végzett munkája is segíti iskolánkat, hogy a leghatékonyabban reagálhasson a várható Európai Uniós folyamatokra a szakképzés területén.



 

Friss!

Nyolcadikosok figyelem!

A képre kattintva megtekinthető iskolánk tájékoztató füzete!


 

Indítandó szakképzéseink:

 


 

A KÖZGÉ hivatalos oldala a Facebook-on!

 


 

Nemzeti tehetségprogram

 


 

 

Kérjük támogassa alapítványunkat adója egy százalékával!
A Közgazdasági Szakoktatásért Alapítvány
adószám: 19133696-1-10

A rendelkező nyilatkozat itt letölthető.

Köszönjük!


 

Határtalanul! program: www.hatartalanul.eu

Összefoglaló itt!


 

 

 

 

 

 


 

Figyelem!
Weblapunk elsősorban a Firefox, Chrome és Opera böngészőket támogatja.
Internet Explorer böngészőt használva előfordulhat hogy egyes lapok hibásan vagy egyáltalán nem jelennek meg.

A honlapról letölthető pdf dokumentumok olvasásához az ingyenes, gyors, egyszerű Foxit Reader-t ajánljuk!

 

Mostantól tanulóink munkái virtuális galériánkban láthatók.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.